Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak - értesült hivatalos forrásból az Eurologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témával foglalkoztunk, az Európai Bizottság ugyanis közzétette országspecifikus ajánlásait, amiben a magyar kormány több emblematikussá vált intézkedésének átalakítását várná el. Mindezt ráadásul egy olyan környezetben, amikor egyfelől a magyar EU-pénzekről továbbra is folyik a vita a Bizottság és a magyar kormány között, másrészről pedig a hazai költségvetés helyzete sem túl rózsás. A mai adásban ezt a komplex, sokváltozós képet értelmeztük Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával, valamint Szabó Dániellel, lapunk EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjével.
A 2004 és 2013 között érkezett EU-források nagyjából tizedét fordította a magyar állam különféle vállalati támogatásokra, elsősorban annak reményében, hogy a források által generált beruházás technológiai megújuláshoz és termelékenység-növekedéshez vezet, ami hosszabb távon növeli a versenyképességet és a béreket. Jelentőségéhez képest közel sem tiszta, hogy pontosan milyen hatásai voltak és vannak ennek a szakpolitikának. Vajon a nyertes vállalkozók főképp új autóra költötték a támogatást, vagy a szakpolitikának köszönhetően high-tech termékeket kezdtek exportálni, és a legjobb úton vannak az unkornissá válás útján?
A Telex értesülései szerint energiaügyi projektre használná fel a magyar kormány az EU-tól kapott újjáépítési hitelkeretet.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Az Európai Bizottság ma küldi el azokat a leveleket Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek az első informális lépésként értelmezhetők az eddig sosem használt jogállamisági mechanizmusban, és akár az uniós támogatások csökkentéséhez is vezethetnek - értesült a Politico két uniós tisztviselőtől.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
Az Európai Bizottság december 31-ig meghosszabbította és tovább bővítette az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszer hatályát a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplők működésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
Miután a legfrissebb jelek szerint jóval szigorúbb jogállamisági feltételeket kötnének hozzá a tagállamok és az Európai Parlament alkuja alapján a 2021 utáni EU-s pénzek kifizetéséhez, mint amit eleve elutasított a magyar kormány, fontos figyelmeztető levelet küldött a magyar parlament elnöke a jelenlegi (Németország) és a következő két uniós soros elnökséget betöltő ország (Portugália, Szlovénia) parlamenti elnökének.
A mostani uniós ciklusban összesen 1300 milliárd forintnyi keret volt közlekedésfejlesztésre, míg a 2021-2027-es ciklusban csupán vasútfejlesztésre akár 2000 milliárd forint is elérhető lesz és ahhoz, hogy ezt a rengeteg pénzt időben le tudja kötni a kormány, most arról döntött, hogy 20 vasútfejlesztési projekt kellő előkészítésére 32 milliárd forintnyi támogatást ad – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményből. Ez a 20 projekt, köztük a Déli pályaudvar alagútjának átépítése, illetve egy új Tisza-híd, a 2000 milliárdos forrástömeg felét is lekötheti majd és Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (fenti képünkön) jelzése szerint az a kormány célja, hogy ezek 2022 elejére kellően elő legyenek készítve.
A magyar lakosság döntő többsége szerint az uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol és még a kormánypárti szavazók 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Éppen emiatt a magyarok 76 százaléka támogatná az Európai Ügyészséghez csatlakozást, igaz ebben a kérdésben a kormánypártiaknak csak 51 százaléka támogató hozzáállású, míg több ellenzéki pártnál ez 100 százalékos.
Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.
Egy április eleji kormányrendeletben az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja” soron nulla eurót tüntetett fel a kormány, azt érzékeltetve, hogy „az EU nem segít a bajban”, de az Államadóság Kezelő Központ minapi befektetői prezentációjának egyik táblázatában már azt látjuk, hogy 340 milliárd forintnyi EU-pénzt csoportosít(ott) át a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány.
A Portfolio minapi jelzésével összhangban továbbra is súlyos elszámolási viták vannak a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között a közbeszerzés ellenőrzés terén és egy keddi brüsszeli egyeztetésre a magyar fél olyan tárgyalási javaslatot vitt, hogy belemenne mintegy 400 milliárd forintos átalánybüntetésbe - tudta meg a 24.hu. A lap szerint azonban a brüsszeli hatóságok nem valószínű, hogy beérnék 10%-os átalánykorrekcióval az érintett bő 4000 milliárd forintnyi, uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél, hanem ennél magasabb, akár 1000 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is javasolhatnak.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
